„Z generációs kihívások a 21. században az iskolában” címmel tartott előadást Bereczki Enikő generációkutató tréner, mentálhigiénés szakember Vácon, a Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium tanári kara számára január 2-án a Váci Közéleti Egyesület szervezésében.
Az országos szinten is kiemelkedő képzést nyújtó tanintézménnyel évek óta jó együttműködés alakult ki, az iskola rendszeresen részt vesz az Egyesület rendezvényein. Ezt a teljes délelőttöt magában foglaló előadást is fontosnak tartották, hiszen aktuális, lényegbe vágó témája a minden napok gyakorlatában segíti a pedagógusok és diákok kapcsolatát, munkáját.
Fábián Gábor igazgató rövid tájékoztatója után: Selmeci György, a Váci Közéleti Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket és az előadót, majd néhány szóban ismertette az Egyesület tevékenységét és céljait. Megköszönte az oktatási intézménnyel való több éve tartó együttműködést.
Ezt követően Bereczki Enikő prezentációs előadására került sor a Z generációval kapcsolatos kihívásokról és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások tapasztalatairól. A közismert, neves szakember három gyermek édesanyja, akik a Z és Alfa generáció tagjai. Nemrégiben jelent meg tudományos igényű ám rendhagyó könyve: A rejtélyes Z generáció, melyben újszerű módon és empátiával közelíti meg a fiatalok helyzetét mai világunkban. Bereczki Enikő a kutatások ismertetése mellett több mint 20 influenszerrel és számos elismert szakemberrel készült interjúrészlettel és saját tapasztalatai megosztásával átfogó igyekszik a probléma felvetése mellett a probléma kezeléséhez is támpontokat adni olvasóinak a minden eddiginél mélyebb generációs szakadék áthidalásához. Ebből a forrásból merítve állította össze előadása témakörét.
- Volt e már valaki, aki a családtagjaitól megkapta, hogy ő egy boomer? - tette fel a kérdést a pedagógusoknak. Többen felemelték a kezüket. Megtudtuk: egy Új-zélandi klímakonferencián hangzott el először egy felhevült szószóló szájából a vita hevében, hogy oké, boomer. Így lett ez a kifejezés már nemcsak egy korcsoport elnevezése, hanem ha valaki nem elég tájékozott az is boomer. Bereczki Enikő hiánypótló könyvéből választ kapunk arra, hogy miért érik el könnyebben a youtuberek és a tiktokerek a fiatalokat. Gyakorlati megoldásokat is kapunk arra, hogy miként kezelhetjük a generációs ellentéteket szülőként vagy tanárként; hogyan dolgozzunk együtt a Z generáció tagjaival.
- Minden generációra igaz, hogy saját időszakának szülötte, egyúttal pedig az őt megelőző generációra adott reakcióként is felfogható. Ha megfigyeljük, hogy egy adott nemzedék fiatalként milyen fontosabb események, áramlatok alatt szocializálódott, mi volt a korszellem - segít abban, hogy jobban megérthessük – hangzott el az előadáson.
A kutatók egyetértenek abban, hogy az 1995-2009 között született Z generáció tagjai nagymértékben különböznek az elmúlt négyszáz év generációitól, hiszen ők a világ első globális nemzedéke, a globális falu első gyermekei, akik ugyanazon a zenén, ételen, mozifilmen, és divatirányzaton nőttek föl. Ugyanakkor egy heterogén generációról van szó, hiszen a szociális háttér, az ország, a mikrokörnyezet történelmi, kulturális és gazdasági háttere is meghatározza a fiatalok attitűdjét és gondolkodását.
Ez a nemzedék a legkisebb létszámú, a legoktatottabb, a legkisebb családba született, a legidősebb anyák nevelik és a leghosszabb várható élettartammal rendelkezik.
Nehezebben lehet megtalálni velük a közös hangot, a generációk közös nyelvét.
A kulturális, társadalmi változások mellett a 20. század végén, a 21. század elején kiemelkedő szerephez jutott a technológia, amelynek robbanásszerű fejlődését elsőként az akkor fiatal generáció, az Y generáció volt képes leghatékonyabban és legnyitottabban nyomon követni és mindennapjaiba integrálni. Ezért ragadt rájuk a bevándorló elnevezés, míg a Z és Alfa generáció tagjai a bennszülöttek, akik már az Y generáció számára is sok újdonsággal szolgálnak. A különbségeket többnyire szintén a technológiához való eltérő viszonyulás, vagy a tartalomfogyasztásban fellépő változások eredményezték.
Bereczki Enikő online felmérésében a megkérdezett 700 fiatalból hatvan százalék véli úgy, hogy az esetek felében az internethasználatban lévő különbségek felelősek a generációk közötti szakadékért, harminc százalékuk szerint pedig mindig ez az ok.
- Míg a kilencvenes években minden generáció nézte az akkori népszerű tévésorozatokat, másnap az aktuális epizódról tudtak beszélgetni. Mivel most médiaburkokban élünk, elmondhatjuk, hogy a Z generációhoz tartozók egészen más tartalmakat fogyasztanak, mint a szüleik, nagyszüleik, tanáraik, főnökeik. Így az általuk fogyasztott médiatartalmakról ők már nem is igen tudnak mással beszélgetni, mint a kortársaikkal. Az a személy tekintély előttük, aki elvezeti őket a tudáshoz. Ilyenek például az influenszerek (befolyásolók), akiknek többezres akár többszázezres követőtáboruk van. A tiktokerek, a youtuber-ek, a Z generáció online világban befutott idoljai rengeteget tudnak mesélni nekünk arról, milyenek is a mai rejtélyes fiatalok. Az ő tartalmaikat fogyasztják, velük vannak interakcióban a live-okon (élő adásokon), a stream-eken (közvetítéseken), az ő posztjaik alatt szavaznak, veszekednek vagy éppenséggel hasznos információkat cserélnek egymással – állítja Bereczki Enikő.
A Z generációsok érzik, hogy az idősek valami mást várnak tőlük. Úgy vélik, a szüleik keveset tudnak a világról. Szerintük nem gond, hogy a felnőttek nem tudnak mindent, viszont számít nekik az őszinteség. Utálják, ha erőltetetten fiataloskodnak és nem ismerik be a hibáikat.
Bereczki Enikő szerint azok, akik kritizálják a generációkat, elfelejtik, hogy kik nevelték fel őket. - Valójában amit a nemzedékektől számon kérünk, a mobilt, az okos eszközöket, mi adtuk a kezükbe - hangsúlyozza.
Az előadó szerint a generációs különbségek leküzdését segítené ha a családban több időt töltenének őszinte beszélgetésekkel, a családi ünnepek meghitt közös megélésével. Megdöbbentő volt hallani, hogy az egykori gyermekpszichológus, író Vekerdy Tamás szerint a családok napi 2-3 percet töltenek beszélgetéssel. Az iskolában több kötetlen, tanulásmentes időre, szintén őszinte beszélgetésekre lenne szükség a tanárokkal. A fiataloknak pedig jobban kellene tisztelni az idősebbeket.
A Kárpát-medencében élő fiatalok körében kutatást végeztek a Z generációs fiatalok jövőképéről és szorongásairól. A legégetőbb problémák 2008-ban és 2012-ben a pénztelenség, szegénység, elszegényedés, létbizonytalanság, munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek, kilátástalan, bizonytalan jövő, drogok, kábítószerek elterjedése és a céltalanság, nem tudják mit akarnak volt. 2016-tól elterjedt az alkohol, 2020-tól pedig a baráti társaságok, a közösség hiánya.
A bizonytalanság, a jövőtől való félelem miatt a jelen felértékelődése, az éljünk a mának attitűd meghatározza a fiatalok világképét szinte minden társadalmi csoportnál – már ahol nem a mindennapi túlélés vagy a lakhatás megoldása az elsődleges szempont. A klímaváltozás miatti szorongással kapcsolatban felmerül náluk az egyén felelőssége, hogy én mit tehetek, mégis a cselekvést felülírja a kényelem – állítja Beretzki Enikő.
Sokan úgy látják, hogy a Z generáció Covid-19 alatt szerzett élményei, emlékei olyan tartósan beépültek a személyiségükbe, hogy Covid generációnak is lehet nevezni őket emiatt. A megkérdezett fiatalok több mint fele egyet ért ezzel az állítással. A pandémia idején az online oktatás időszakában a tanárok számára az egyik legnagyobb nehézséget a személyesség hiánya jelentette, mivel a diákok videóablakából sokszor sötét körök néztek vissza rájuk valódi arcok helyett. Sok esetben e mögött nem csupán hanyagság vagy introvertált személyiség állt, hanem a multitasking. Kérdőíves kutatás alapján a válasz adók több mint felénél sokszor összefolytak az éjszakák és a nappalok, és 50 százalék körül volt azok aránya akik alvási problémákat, nehézségeket tapasztaltak, míg hajszál híján 40 százalék depressziót, közel 62 százalék pedig digitális kiégést is. Kiderült, hogy az esetek túlnyomó többségében a folyamatos multitasking, vagyis több feladat vagy látszatfeladat egyszerre végzése nagyban hozzájárult a gyors kiégéshez ebben a kényszerhelyzetben. Mindeközben nem, vagy jóval korlátozottabb formában volt lehetőségük stresszoldó tevékenységekre a fiataloknak.
A járvány alatt a Vadaskert Gyermek és ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szerint ötszörösére nőtt a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyermekek aránya és megduplázódott a kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel jelentkezők száma a járvány alatt. Sok az önsértő, aki saját magának okoz könnyebb vagy komolyabb sérülést. Telt ház van a gyermekpszichiátrián.
Bereczki Enikő kitért arra is, hogy a TikTok, a videójáték, az online pornó, a Netflix sorozatok, az Instagram és a csetelés okoz leginkább függőséget a fiataloknál.
Az eNET internetkutató Kft. 2017-ben adatot tett közzé a videójáték-függőségről. E szerint közel fél millió hardcore játékos hétköznap 3,5 órát, hétvégén 6 órát játszik, 3 százalékuk súlyosan, 15 százalékuk közepesen veszélyeztetett. A hardcore játékosok 94 %-a férfi, 78 százalékuk 14 és 25 év közötti fiatal. A videójáték azonnali visszajelzést, instant sikert ad nekik, viszont kiszorította a sportot az életükből. A kudarctűrő képességek nehezen alakulnak ki a játékfüggő fiatalokban.
Kiemelt azonban néhány értékes netes tartalmat is, amikre felfigyeltek a fiatalok és aktivitást váltott ki belőlük. Molnár Janka Sára 24 éves fizikus tudományos témában kezdett TikTok videókat gyártani. Állítása szerint ahhoz, hogy fél percben is át tudja adni az adott tudnivalókat és megragadja a figyelmet a kreativitás mellett a téma nagyon mélyreható, alapos ismerete, az összeszedettség és a precizitás elengedhetetlen. Megemlítette Bánföldi Szilárd Petőfi emlékünnepről szóló tartalmait a Facebook oldalán, Rajnai Éva holokauszt túlélő instagramját hatalmas követő táborával, Horvát Kincső TikTok csatornáját, aki jogász, de fest és a fiatalok elküldik neki a rajzaikat. A Z generációsok szeretnék jobban megismerni a mentális egészségüket, ezért érdeklik őket a pszichoedukációs tartalmak. Szerinte tévedés lenne azt gondolni, hogy a TikTok és a videójátékok képesek kielégíteni a Z generáció egy csoportja kulturális és társas igényeit. Ők is előrukkoltak egy új színtérrel vagy „intézménnyel” az instaverselők és a slam poetry klubok formájában.
A társas készségek fejlesztésében nem lehet kizárólag a kütyükön, az online kommunikációs csatornákon keresztül fejlődni, hanem csakis valós emberi kapcsolatok által, így a nagyobb élettapasztalattal bíró, idősebb generációk segíthetik ebben a diákokat.
Rendezvényünk támogatói:
