A narkós pók hálói, avagy a döntés szabadsága

Dr. Zacher Gábor lenyűgöző előadása a váci fiataloknak

A médiából jól ismert, fiatalok és felnőttek körében egyaránt népszerű toxikológus főorvos, Dr. Zacher Gábor meghökkentő, lenyűgözően érdekes, továbbgondolásra serkentő előadásán vehettek részt váci középiskolások tanáraikkal, szeptember 24-én délelőtt a Madách Imre Művelődési Központ színháztermében. A rendezvény szervezője, a Váci Kábítószer Egyeztető Fórum és a Váci Közéleti Egyesület volt. 

A különleges osztályfőnöki óra nagyszerű lehetőség volt arra, hogy a diákok új látást és segítséget kapjanak döntéseikhez.

    Először a rendezvény védnöke, Fördős Attila polgármester, a KEF elnöke szólította meg a diákokat. Elmondta, hogy egyre szélesebb körben terjednek a könnyű drogok városunkban, amire nemrégiben vendéglátós szakemberek hívták fel a figyelmét, és arra kérte a diákokat, hogy figyeljenek oda a döntéseikre. 

     A rendezvényen a Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium, a Selye János Egészségügyi Technikum, az I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola és a Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakközépiskola diákjai és kísérő tanárai vettek részt.

Dr. Zacher Gábor a széksorok előtt állva nemes egyszerűséggel így kezdte:   „Tisztelettel köszöntöm a Facebook csillogó szemű nemzedékét.”

    Szerinte a szerek használata az egyik „leggázosabb” téma, amivel a fiatalokhoz lehet közelíteni. - Miért olyan nehéz egy szülőnek leülni, beszélgetni a gyerekével erről a témáról? – tette fel a kérdést a szakember. - Az apa nekidurálja magát, de a gyerek rögtön védekezik a verhetetlen érvvel: most nem ér rá, tanulnia kell. Erre az apa is megnyugszik, tényleg tanulni kell, ezzel a téma el lett napolva.

Hogyan lehet ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a gyerek számára ne legyen terhes? Az őszinte kommunikáció szóljon arról, hogy megismerem a másikat. Ehhez bensőséges kapcsolatra, odafigyelésre, törődésre van szükség a családban, nyitottságra a gyerek és a szülő között, ami nem megy beszélgetések, a közösség építése nélkül.

Tényleg, szombat éjszaka odaperdül az ifjú harcos a buliba, ahol egyedül kell tudnia jó döntéseket hozni. Az apja nem kukkolhat ki egy bokorból, hogy a kellő pillanatban előugorva segítsen neki. Mire hagyatkozhat akkor? Arra, amit látott, tanult.

Olyan, valós tényeket kell a gyerekeink elé tárni, amikből informálódhatnak, és meg kell tanítani őket nemet mondani, amikor előáll a „mi van öreg, nem mered? szindróma”. Odáig el kell eljutni, hogy a szülő elengedi a gyereket a buliba, mert tudja, hogy amit a gyerek el fog mondani az igaz.


A terem hátsó traktusába tömörült fiatalok hamar levették, kivel van dolguk, az előadó dinamikus, oldott stílusával magával ragadta a figyelmüket. Ráadásul mindent észrevett. Aki két óra dögunalomra számított, nagyot csalódott. 


A diákok izgalmas, tovább gondolásra késztető témákról, gondolatokról hallhattak. Választ kaptak arra, hogy mióta van kábítószer, kik voltak az első betépett álmodozók? Az ember kezdettől találkozott a gombával. Ezt bizonyítja számos régészeti lelet a barlangfalakon látható gombafejű, emberszerű lényeket ábrázoló rajzokon. Az ősi törzsek sámánjai szerte a világon előszeretettel használtak hallucinogén tüneteket okozó pszilocibin nevű, pszichoaktív alkaloidát tartalmazó varázsgombákat, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni a túlvilági szellemekkel. Az ókorban Isten gyermekeinek tartották a varázsgombákat, a középkorban viszont az ördög átkának, és betiltották a használatát. A Hilldesheimi katedrálisban is találkozhatunk varázslók ábrázolásával, lepukkant halálfejes ábrázatokkal. A tilalom nem igazán bizonyult hatékonynak, mivel egyes fennmaradt törzsek sámánjai a mai napig használják ezeket a gombákat törzsi rituálék alkalmával. 

Mi a helyzet ma?

Gordon Wasson, az IP Morgan and Co alelnöke 1955. júliusában két napot töltött egy mexikói varázslóasszonynál. A tapasztaltakról interjú készült, ami széles körben elterjedt az egész világon. A modern kor szerhasználata ehhez az időponthoz vezethető vissza. A pszichedelikus gombák az LSD-vel együtt ismét népszerűek lettek világszerte. A varázsgomba kultúra modernkori sámánjai között neves művészek, festők is vannak, mint például Amanda Sage, aki rendkívüli tehetséggel, gomba hatása alatt, vagy azt követően saját látomásairól fest képeket. A gombakultúra kitermelte a maga sajátságos zenéjét is. Egy a millióhoz annak az esélye, hogy valaki szer hatására kimagasló művet alkosson. Mivel nem tudjuk befolyásolni a központi idegrendszerünket, ezek használatával könnyen elveszhetünk a pszichózis ösvényein. 

A varázsgomba kultúra modernkori sámánjai között neves művészek, festők is vannak, mint például Amanda Sage, aki rendkívüli tehetséggel, gomba hatása alatt, vagy azt követően saját látomásairól fest képeket.

A gombakultúra kitermelte a maga sajátságos zenéjét is. Azonban ne próbálkozzunk, mert egy a millióhoz annak az esélye, hogy valaki szer hatására kimagasló művet alkosson. Mivel nem tudjuk befolyásolni a központi idegrendszerünket, ezek használatával könnyen elveszhetünk a pszichózis ösvényein.

     A tudatmódosító szerek hatását figyelték meg a világ egyik legzseniálisabb művészén, a pókon. A keresztes pók gyönyörű, tökéletes hálót készít. Ha megetetik pl. benzedrinnel átitatott zsákmánnyal, megváltozik a háló szövése. A különböző szerek hatására minden hálója más és más lesz, a szövésében kifejezve a módosult tudatállapotát. A Grimm testvérek meséje, „A békakirály” története valójában szer hatásáról szól. A királylány megcsókolja a békát, ami királyfivá változik. A varangyos béka nyálában lévő tudatmódosító méreg következménye a hallucináció. 

A tudatmódosító szerek rabja volt a világhírű matematikus, Erdős Péter, aki amfetamint használt serkentőszerként. - Mégis, lehet Erdős Péter követésre méltó példa?Nem! Egy a millióhoz az esélye annak, hogy valaki tudatmódosult állapotban olyan művet alkosson, ami előbbre pördíti a világot. – hangsúlyozta az előadó olyan neveket sorolva, mint Samuel Taylor Caleridge, aki ópiumot használt fájdalomcsillapító hatása miatt. Bulgakov morfiumot kezdett szedni torokgyík ellen, később megpróbált leszokni róla. A Rolling Stones saját drog hatására átélt élményeit fejezte ki zenéjében. Graham Green beteg volt, egyszer depressziós, máskor pörgős állapotba került, a pörgős oldal erősítésére szintetikus szert használt. Robert Louis Stevensen kokaint, Philip K Dick speedet használt. Ken Kesey, a „Száll a kakukk fészkére” írója meszkalin segítségével írt és dolgozott. Az Alice könyvek szerzője: Charles Ludwige Dobson (Levis Caroll) rájött arra, hogy ha meszkalint használ, akkor nem dadog. Stephen King kokaint szedett. Eric Clapton ki tudott mászni a függőségeiből. Van a legmélyebb bugyorból is visszatérés.

-Ők különleges emberek voltak, és nekik jó volt? Milyen árat fizettek ezért?                  A kábítószerek élményt adnak, de nem maradandót – érvelt a szakember.

- A könyvolvasás ellenben semmi mással nem pótolható élményt ad, ami meg is marad. Könnyű, vagy nehéz drog, felejtsd el, mind tudatmódosító szer, ami előhozza a lappangó skizofréniát. Potenciálisan minden szer használatában benne van a tragikus vég, ha ezt a cuccot betolod. Csak egyetlen szál marihuana cigaretta hatására pánikbetegség alakulhat ki. Az életetekben hány rizikófaktor van? Minek arra még rádobni? A koffein, energiaitalok fogyasztása 14 év alatt nem javasolt, 14-18 év között is csak keretek betartásával, napi egy, ami megengedett. De nem úgy, hogy összegyűjtöd a napi egyet hétvégére! Az alkohol hatására etanol kerül a szervezetedbe, ezt a változást nem tudod befolyásolni. Ezek a szerek egyet csinálnak velünk, nem többet: MEGVÁLTOZTATNAK! Kell ez a cucc nekünk? Mit akarunk megvalósítani? Hova akarunk eljutni? – kérdezte Dr. Zacher Gábor az ifjaktól rájuk bízva a választ és a következtetések levonását.

Búcsúzóul hozzátette: egyvalamit szeretnék kívánni nektek a jövő szempontjából:       jó döntéseket!

Őszinte taps volt a válasz.
-vm- 

© Copyright VKE - Minden jog fenntartva