Szombat reggel. Csípős hidegben didergő emberek hosszú sora várakozik csendben a Márvány téren. „Már hétkor itt voltam, hogy első lehessek – mondja a sor elején toporgó vékonyka asszony. – Meleg dzsekit szeretnék, ami takarja a derekamat. Remélem, találok kedvemre valót!”
A Váci Közéleti Egyesület bérelte ki két sátra számára a tér Széchenyi utcai felét január 23-án. Ruhát és élelmet osztanak a nagyobbik sátorban, a kisebben pedig lila hagymával megszórt zsíros kenyérrel és forró teával kínálják az arra járókat.
Jókora halom műanyagzsák rejti az Egyesület tagjainak és szimpatizánsainak adományait a rászorulók számára.
Kilenc órára minden a helyére kerül, addigra kisebb tömeggé duzzad a sor.
Mester Gábor eligazítást tart a szervezők biztonsági embereinek, akik arra ügyelnek, hogy ne legyen tülekedés. Ők pedig elmagyarázzák az embereknek, hogy folyamatosan lépjenek be a sátor kijelölt oldalán, ahol kapnak egy nagy fehér szatyrot, amibe betehetik a kiválasztott holmikat, majd a kijárat felé haladva vegyék át az élelmiszercsomagot. Mindenki egyet, hogy másoknak is jusson. Újra sorba lehet állni, amíg van mit elvinni. Úgy tűnik, ezt az egyszerű megoldást nehéz elfogadni, mert az eddig türelmes várakozók hirtelen izgatottá válnak, s mindenki egyszerre törtetne be a sátor mindkét végén. Néhány percnyi kavarodás után végül mindenki megérti, jobb, ha ezt a rendet betartják.
A téren áthaladó embereket a karitatív szolgálat vezetője, Kántor Mihály, üdvözli, mikrofonnal a kezében tájékoztatja a járó-kelőket arról, hogy mi folyik itt. „Meleg ruhákat, cipőket hoztunk, nem csak a hajléktalanok számára, hanem bárkinek, akinek szüksége van rá. Kérem, fogyasszanak bátran a zsíros kenyérből, teából, biztosan jól esik ebben a hidegben! – mondja. – Szeretettel várunk mindenkit! Ez a legmélyebb motívumunk, amiért itt vagyunk!
Dékány Zoli a Biblia üzenetét tolmácsolja: ne csak szavakkal szeressünk, hanem cselekedetekkel és valósággal. Jézus sem csupán egy gesztussal fejezte ki, hogy fájlalja a nehéz helyzetünket. Ő az életét adta azért, hogy közösségbe kerülhessünk vele és részesedhessünk az isteni gondviselésből.
Erről eszembe jut Zsuzsa, magyar-történelem szakos tanár ismerősöm. Férje halála után nyugtatókat szedett, majd inni kezdett. Súlyos anyagi nehézségekbe került. A gyógyszer és az alkohol megtette a hatását, egyre jobban leépült, míg egy durva, alkoholista férfi karmai közé került. A kilátástalan, megalázó helyzetből úgy menekült meg, hogy barátnője beszélt neki Jézusról. Elkezdte olvasni a Bibliát és egy ige mélyen a szívébe hatolt: Isten úgy szerette a világot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy, aki hisz el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Ezen gondolkodott, s hirtelen ráébredt: mégis van kiút! Zokogva adta át a szívét Jézusnak. Elment abba a gyülekezetbe, ahová a barátnője járt, és rövid időn belül gyökeresen megváltozott az élete. A rossz kapcsolatból is sikerült megszabadulnia. Azóta újra tanít egy budapesti iskolában.
Terike zökkent ki a gondolataimból, forró teával teli poharat nyújt felém. Vidám kedélyű, elegáns váci hölgy, az Egyesület tagja. Reggel óta itt szorgoskodik, a hidegben toporgó várakozóknak viszi a teát. Lánya, Marika a vendégváró sátorban foglalatoskodik a fehér kötényes hölgyekkel. Itt gusztusosan megrakott tálcákon sorakoznak a frissen kent kenyérszeletek sok-sok lilahagymával.
Terike zökkent ki a gondolataimból, forró teával teli poharat nyújt felém. Vidám kedélyű, elegáns váci hölgy, az Egyesület tagja. Reggel óta itt szorgoskodik, a hidegben toporgó várakozóknak viszi a teát. Lánya, Marika a vendégváró sátorban foglalatoskodik a fehér kötényes hölgyekkel. Itt gusztusosan megrakott tálcákon sorakoznak a frissen kent kenyérszeletek sok-sok lilahagymával.Néhányan megállnak nézelődni. A közelebb merészkedőket kedves mosollyal kínálják. Hát, ennek nem lehet ellenállni! A forró tea mindehhez „hab a tortán”. Azért akad, aki visszautasítja a jó szót. „Nem vagyunk hajléktalanok, hogy az utcán etessenek! – húzza odébb feleségét egy idősebb férfi. Ahogy távolodnak, még hallani az asszony hangját: „Majd’ összefagytál még az előbb, hát nem esett volna jól az a forró tea?”
Többen szóba elegyednek az Egyesület tagjaival, még az ismeretlenek is beszélgetni kezdenek egymással.
Kelemen Tibor, a Váci Közéleti Egyesület elnöke szerint sajnos, egyre nagyobb igény van az étel- és ruhaosztásra.
– Látni ezt, hiszen már reggel nagy sor fogadott bennünket. Karácsony környékén más civil szervezetek, egyházak is tartottak karitatív rendezvényeket a városban, de ebben az időszakban, amikor kopogó hidegek vannak, nem hallottunk másokról, akik kijöttek volna az utcára.
– A ruhán kívül mit adnak az embereknek?
– Tartós élelmiszercsomagokat állítottunk össze. Cukor, liszt, száraztészta, étolaj, burgonya és hagyma van ezekben a csomagokban.
– Hogyan tájékoztatták a lakosságot?
– A városi szociális intézményeken és az önkormányzat szociális osztályán keresztül igyekeztünk elérni a rászoruló embereket, de a helyi televízióban is meghirdettük a rendezvényünket és hangosbeszélő ment végig a városon.
– Milyen finanszírozásból sikerült mindezt összehozni?
– Az élelmiszert pályázaton nyert pénzből vásároltuk meg. Az Egyesületnek egyre növekvő támogatottsága van a városban. Magánemberektől és a Váci Hit Gyülekezetétől sok ruhaadományt kaptunk, s még a gödi Családsegítő Központon keresztül is nagy mennyiségű ruhaneműt sikerült összegyűjteni. Így jött létre ez az önálló akciónk.
Kormos Attila neve ismerősen cseng a város szociális területen tevékenykedő szervezeteinek körében. Tőle származik a nyári nagy sikerű D nap ötlete, ahol a VKE ugyancsak tevékeny szerepet vállalt. Feleségével, Andreával évek óta odaszántan áldoznak az idejükből, anyagi lehetőségeikből karitatív célokra. Személyesen is sok rászorultat ismernek. Még a Vác környéki településekre is jutattak kisebb mennyiségű élelmiszert, ruhaneműt, téli tüzelőt.
– A téli időszakban szombatonként ételt osztunk a városban - mondja. - Nemrégiben a HIT Gyülekezete Hites Adakozók Hálózatának nagyszabású rendezvényén vettünk részt, ahol több súlyos szükségben lévő váci és környékbeli lakóval vettük fel a kapcsolatot, akiket lehetőségeinkhez mérten segítünk és tájékoztatunk a soron következő megmozdulásunkról. Nagy örömünkre szolgál, adakozó szívű polgárok is bekapcsolódtak ebbe a munkába, s bizalommal megadták az elérhetőségüket, így őket is értesíthettük, és személyesen tudtunk elmenni a felajánlott ruhákért. Több ilyen élő kapcsolatunk van már – mondja Attila.
Kormos Attila összegzi az eredményeket. A Váci Közéleti Egyesület 30 tagja munkálkodott ezen a rendezvényen. A kínáló sátorban 20 kiló kenyér, 4-5 kiló zsír és vagy 100 liter tea fogyott el. 8 mázsa burgonyát, 404 mázsa hagymát, 300 kiló száraztésztát, 300 kiló cukrot és 300 liter étolajat osztottak ki, valamint igen sok ruhát, közel 500 embernek. Aki csatlakozni akar a váciakat és a közeli településen élőket segítő munkájukhoz a 06/30/235-7748-as telefonszámon hívhatja az egyesületet, vagy a VKE internetes honlapján: vacikozeleti.hu léphet kapcsolatba velük. A 66000169-10007589-es számlaszámon pénzzel is támogathatják a karitatív tevékenységüket. -VM-
