Másodszor került sor a Vácott élő nemzetiségek részvételével a Sokszínű Magyarország – Sokszínű Európa című városi rendezvényre, melynek a Madách Imre Művelődési Központ adott otthont május 27-én. Az est fővédnöke dr. Bóth János úr, Vác polgármestere volt.
A programon részt vettek a térségben működő kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Váci Szlovák Kisebbség Önkormányzat elnöke: dr. Alt Gyula, a Váci Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese: Demján Natália, a Váci Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Ilykó Andrea, a Váci Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Csámpai György és helyettese: Csámpai Lajos.
Az egyházak közül jelen voltak a Váci Zsidó Hitközség tagjai, a Váci Baptista Gyülekezet vezetője: Meláth Attila, a Verőcei Nyitott Kapu Baptista Gyülekezet vezetője: Szenczy Sándor, a Kosdi Baptista Gyülekezetből Léman Jenő presbiter, a Váci Hit Gyülekezetéből pedig Surjányi Csaba pásztor. A helyi civil szervezetek közül a Váci Értelmiségi klub, a Honvéd Nyugdíjasklub, a Nyugdíjas Pedagógusklub, a Vác Deákvár Nyugdíjasklub, a Váci Aktív nők klubja Egyesület, a Rendőrségi Nyugdíjas Klub, a Szociális Napköziotthon, a Váci Dunakanyar Regionális Turisztikai Egyesület és a Váci Múzeumért Közalapítvány képviseltette magát.
A rendezvény szervezője a Váci Közéleti Egyesület volt, melynek elnöke: Kelemen Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben Magyarországon jelentősen elszaporodtak és eldurvultak a rasszista, antiszemita megnyilvánulások, melyek ellen az egyesület, mint civil szervezet tenni szeretne. Ezért jött létre a kisebbségi önkormányzatokkal, valamint a Váci Zsidó Hitközséggel együttműködve ez a demonstratív fórum.
Dr. Bóth János beszédében felhívta a figyelmet Vác történelmi múltjának tanulságára, hogy nem lehetünk vakok és süketek a tényekkel szemben. A vészkorszak idején majdnem kétezer embert hurcoltak el innen a haláltáborokba, akik közül csak párszázan tértek haza. A második világháború után Vác befogadó, multikulturális város lett, ma viszont ott tartunk, hogy a jobbik lett a harmadik legnagyobb erő térségünkben. Ennek kijelzője a nemrégiben történt galgagyörki atrocitás. Ezért fontos, hogy ne csak szónokoljunk.
Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke, a Magyarországi Zsidó Kongresszus külügyi bizottságának titkára levélben üdvözölte a rendezvény résztvevőit, melyben kihangsúlyozta, hogy el kell ítélni a másság elleni, az idegengyűlölet szítóit, a nemzeti tragédiák valódi okainak félremagyarázóit, többek között a holokauszt tagadóit, és minden olyan káros nézetet, amely a nemzeti tragédiák okozóiként a kisebbségeket tünteti fel.
Mindazok, akik részt vettek az eseményen nézőként, vagy a kulturális program szereplőiként, jelenlétükkel kifejezték a nagyhangú, megfélemlítő jelenségekkel szembeni ellenállásukat és az igazi értékek melletti kiállásukat, melybe beletartozik az egymás elfogadása, megbecsülése, sőt szeretete is. Vallástól, színtől, népcsoporttól függetlenül.
Az est további részében a Sződi Hagyományőrző Klub gyönyörű helyi népviseletbe öltözött asszonykórusa szlovák és magyar népdalcsokrával vette kezdetét a nemzetiségek kulturális értékeiből összeállított színvonalas program. Ezt követően Scsur Alekszandr adta elő „Ukrán fantázia” című saját szerzeményét szunmán, magyarul tárogatón és a „Dremlyuga” című dalt klarinéton, Makausz Zsuzsanna zongora kíséretével. Morilják Valéria a ruszinok nevében köszöntötte a közönséget, majd saját verseit hallhattuk ruszin és magyar nyelven.
A cigány kisebbség két műsorszámmal képviseltette magát: Choli Daróczi József „Talpig félelemben” című versét a tizennégy éves Németh Dzsenifer szavalta el mély átéléssel. Ezután a két éve alakult Romani Raza tánccsoport élő zenével kísért, tüzes produkciója következett.
A programot a Sabbatsong Klezmer Band Együttes fergeteges koncertje zárta. A Zsidó Nyári Fesztiválok rendszeres résztvevőjeként ismert, valamint számos filmben és színházi produkcióban nagy sikerrel szereplő zenekar először 2008-ban hódította meg a váci közönség szívét, amikor a Madách Imre Művelődési Központban telt ház előtt mutatták be hatalmas sikerrel a bibliai Eszter könyvéből készült „A Láthatatlan Kéz” című musicalt.
Az előadásnak két érdekessége volt, hogy a darabban a kelet zenei világa és a klezmer zene keveredik a modern értelemben vett musical stílussal, melyben kuriózumként roma motívumok is fellelhetők. A dalokat az együttes tagjai írták. A másik érdekessége volt az előadásnak, hogy éppen az egykori kristályéjszaka évfordulójára esett a bemutató. Az elmúlt évben a Zsidó Nyári Fesztivál alkalmából léptek fel a megújult váci zsinagógában. Ma esti koncertjük dalait a legújabb, „Ez is klezmer, az is klezmer” című cd-lemezük anyagából válogatták össze.
